Karbantartás miatt az este 11 óra után leadott megrendelések csak másnap reggel 6 órakor kerülnek feldolgozásra. Ha reggel 6 óra előtt utazik, javasoljuk, hogy vásároljon fizikai matricát.
Alagutak Svájcban
Svájc földrajzi elhelyezkedése az oka annak, hogy az országban ennyi alagút található. Az Alpok egyfajta korlátot képeznek az északi és a déli részek között. A hegyek a teljes terület több mint felét foglalják el, és az utazók csak alagútrendszer segítségével tudnak átkelni rajtuk.
A svájci alagutak nemcsak az autósok, hanem a vasúti és a teherszállítás szempontjából is fontos szerepet játszanak. A következő cikkben a svájci alpesi hágókkal és alagutakkal foglalkozunk, és elmagyarázzuk, mire kell figyelni, amikor áthaladunk rajtuk.
Svájc és alagútjai
A 2020-as adatelemzés kimutatta, hogy évente mintegy hatmillió személygépkocsi és teherautó használja a svájci Gotthard-alagúton átvezető utat. E szám alapján világossá válik az ország közúti alagútjainak jelentősége. Az aluljárók az úthálózat szerves részét képezik, és nemcsak a közlekedés, hanem a gazdaság szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.
A legrégebbi alagút az úgynevezett "Urnerloch", amely már 1708-ban épült. Ezt követően számos más aluljáró következett, amelyek Svájc úthálózatát olyanná teszik, amilyen ma.
Az "alagutak" - ahogyan az útvonalakat a svájci felsőnémet nyelvben gyakran nevezik - számos régiót és várost kötnek össze.
Svájci alpesi hágók és alagutak - áttekintés
Svájcot nem véletlenül nevezik az alagutak országának - összesen mintegy 1200 alagút található itt. Legtöbbjük már üzemel, de néhányat még mindig építenek vagy karbantartanak.
Az alábbi térképen látható, hogy a különböző aluljárók végig futnak az országon. Ezek kötik össze Svájcot a környező országokkal, például Olaszországgal vagy Franciaországgal. A nagyvárosok, például Genf, Bázel, St. Gallen vagy Zürich gyakran fontos csomópontok.
Svájci hegyi alagutak - A (rövidített) lista
Mint korábban említettük, a svájci alagutakon nemcsak az autósok haladnak át. Egyes vonatok, köztük a teherszállító vonatok is, az ország aluljáróin keresztül közlekednek. Ezért a svájci alagutak felsorolásakor különbséget teszünk közúti és vasúti alagutak között.
Az alagutak száma miatt a listában csak azokat az útvonalakat említjük, amelyek hosszukkal tűnnek ki.
A leghosszabb közúti alagutak a következő útvonalakat jelentik:
- Gotthard-alagút, A2-es autópálya (16,9 kilométer)
- Seelisberg, A2 autópálya (9,2 kilométer)
- San Bernardino, A13 autópálya A13 (6,5 km)
- Großer St. Bernhard, olasz határ (5,7 kilométer)
- Kerenzerberg, A3-as autópálya (5,7 kilométer)
A leghosszabb vasúti alagutak közé a következő aluljárók tartoznak:
- Gotthard-alapalagút (57,1 kilométer)
- Lötschberg bázisalagút (34,6 kilométer)
- Simplon (19,8 kilométer)
- Vereina (19 kilométer)
- Ceneri bázis alagút (15,4 kilométer)
Svájc Alpesi hágó vagy alagút - választási bőség
Svájc számos alagútja és hágója miatt az utazók különböző lehetőségek közül választhatnak. Végül is nem csak az autópályán keresztül lehet Svájcba utazni. Választhatjuk azt is, hogy vonattal utazunk, és ehhez a számos vasúti alagút egyikét használjuk. A döntés általában a személyforgalomban történő utazás időtartamától függ.
Ticino például egy olyan kanton Svájcban, amely az Alpok déli részén található, és népszerű a nyaralók körében. Ha úgy dönt, hogy Luzernből vonattal utazik a régióba, az körülbelül 2,5 órát vesz igénybe. Autóval az utazás csak körülbelül 2 órát vesz igénybe.
Ennek mérlegelésekor azonban mindig szem előtt kell tartania, hogy az utazási idő jelentősen meghosszabbodhat az utakon zajló bizonyos események (dugók, takarítási munkálatok stb.) miatt.
A svájci Gotthard-alagút
A Gotthard-alagút nemcsak a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB), hanem Svájc általános közlekedési és szállítási rendszere szempontjából is fontos szerepet játszik. Az alapalagút a leghosszabb útvonal, és fontos összeköttetést biztosít az egyik szomszédos országgal.
Svájc leghosszabb alagútja
Jelen állás szerint a Gotthard-bázisalagút a világ leghosszabb vasúti alagútja a 2016-os üzembe helyezése óta. A Gotthard-bázisalagút és a Ceneri-bázisalagút északról délre egy alpesi transzverzálist alkot. Az összeköttetésnek köszönhetően mind az emberek, mind a szállítási áruk gyorsabban mozoghatnak az országon keresztül.
A közúti alagút csaknem 17 kilométer hosszú. Mivel az alagút egyik vagy másik szakaszán mindig vannak karbantartási munkálatok, jelenleg egy második cső épül, amely az eredeti alagúttal párhuzamosan fut. A projekt a tervek szerint 2029-re készül el.
Alagút Svájcból Olaszországba
A Gotthard-alagút az egyik olyan összeköttetés, amely Svájcból Olaszországba viszi a nyaralókat. Szigorúan véve ez azt jelenti, hogy Bázelből a szomszédos Chiasso városába utazunk.
Alternatívaként a Svájc keleti részén található San Bernardino alagút is egy út Olaszországba. Mindkét alagút használatáért matrica formájában díjat kell fizetni. A "Vignetta vásárlása Svájcba 2 perc alatt" mostantól online is lehetséges.
Alagutak Svájcban - Óvatosság ajánlott
Ahhoz, hogy a hegyeken át vezető út biztonságosan haladjon, az autósoknak fontos irányelveket kell betartaniuk. Ami a sebességet illeti, a személygépkocsik számára 80 km/órás sebességkorlátozás van érvényben.
Az alagutakban való közlekedésre vonatkozó közlekedési szabályok azt is előírják, hogy mindig be kell tartani a biztonsági távolságot, és a tompított fényszórókat be kell kapcsolni. Sőt, még inkább figyelni kell a rádióban elhangzó közlekedési közleményekre.
Mivel Svájcban a régebbi alagutakat rendszeresen karbantartják és korszerűsítik, biztonságos összeköttetéseknek számítanak. A 2025-ig mintegy 1,6 milliárd svájci frankos beruházással folyamatosan fejlesztik és korszerűsítik az útvonalakat.